HU RO EN  
Chances of retaining talent in the region
HURO/1001

Traian Vuia


(Bujoros, -Traian Vuia- 1872 - Bukarest, 1950)

Cím: dr. - 1901.május 6, jogi tudományok doktora

Tevékenység: technika

Beosztás: feltaláló, a repülőzés úttörője 

Tagság: a Román Akadémia tiszteletbeli tagjává választották 1946. május 27.-én. 1919. augusztus 4.-én a párizsi Béke Konferencia alatt a párizsi „Ernest Renan", szabadkőművesek tagja lesz.

Iskolák: Bujorosi elemi iskola, Facsádi Általános Iskola, Lugosi Líceum, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapesti Jogi Egyetem

Helységek ahol alkotott: Lugos, Párizs, Bukarest

Intézmények ahol alkotott: Bánsági ügyvédi irodák

Életút: Az elemi és közép iskoláit Bujoroson (ma Traian Vuia) és Facsádon végezte. A gimnáziumot 1884-1892 között végezte Lugoson. Itt sok időt tölt Coriolan Brediceanu családjával, aki majd később segíteni fogja karrierjét. 1892.-ben, érettségi után Vuia Budapestre megy és beiratkozik a Műszaki egyetemre. A Mechanika esti tagozatára járt egy évig. Mivel nem volt elég pénze, beiratkozik a Jogi Karra és bánsági ügyvédi irodákban dolgozva biztosítja magának a megélhetést. A jogi egyetem elvégzése után visszatér Lugosra. Itt folytatja tanulmányait az emberi repüléssel kapcsolatban, és megépíti első repülő szerkezetét, amit aeroplan-automobil-nak nevez el. Mivel nincs elég pénze tervének befejezéséhez, 1902-ben úgy dönt, hogy Párizsba megy azzal a reménnyel, hogy itt majd talál érdeklődőket akik finanszíroznák a tervét, viszont itt sem hisznek olyan repülő szerkezetben, melynek sűrűsége nagyobb a levegőjénél.  Vuia elmegy Victor Tatin-hoz, aki 1879-ben egy kísérleti repülő modellt készített. Tatin lelkesedik a tervért, viszont azt javasolja, hogy szükség van egy motorra. Vuia viszont tovább népszerűsíti tervét, melyet 1903. február 16-án a párizsi Tudományos Akadémiának el is küldi. Az Akadémia elutasítja a túl utópikus tervet, azzal az indoklással, hogy: Egy olyan szerkezettel, ami nehezebb a levegőnél nem lehet repülés problémáját megoldani, ez csak egy álom. Vuia mégsem adja fel és 1903. augusztus 17.-én szabadalmaztatja tervét. A későbbiekben még több találmányát is szabadalmaztatja, mint például 1925-ben egy gőz generátort, két helikoptert 1918-1922 között. 1950. szeptember 3-án hunyt el Bukarestben, a Bellu temetőben nyugszik.

Főbb művek: A szabadalmaztatott találmányának neve aeroplán automobil - repülő autó. 1902. július 1.-én Párizsba érkezik, csomagjában egy eredeti „aeroplán-automobil" tervével, melyet egyetemi évei alatt fejlesztett, illetve egy modellel melyet az utóbbi 1 év alatt készített. 1902/1903 telén, Vuia elkezdi a szerkezet építését a legapróbb részletekig. Pénzügyi nehézségei akadnak, melyekből Coriolan Brediceanu segíti ki. 1904 őszén egy saját találmányú motor építéséhez kezd, melyet Nagy-Britanniában szabadalmaztat. A teljes mechanikus részt 1905 februárjában be is fejezi. A szerkezet decemberre készül el, miután a motort is felszerelik a Vuia I nevet kapja, melyet alakjának köszönhetően Denevérnek csúfolnak. A teljes súlya 250 kg, felülete 14 m² és motorja 20 lóerős. Az első kísérleteket 1905-ben kezdte. 1906. március 18.-án a Vuia I először repült a Párizs melletti Montesson-ban.  Egy 50 méteres gyorsulási távot megtéve, a szerkezet szinte egy métert emelkedett 12 métert repülve, majd a propellerek megálltak és a gép leszállt. Sok francia, amerikai és nagy-britanniai újság írt az első emberről, aki egy, a levegőnél nehezebb géppel repült, saját meghajtó, felszálló és leszálló rendszerrel felszerelve.  Ugyanakkor sok ellentmondás és vita volt és van manapság is az első repülő meghatározása körül.